Írta: Batka

Milyen szempontok alapján válasszunk kenyérsütő gépet?

Először is egy újra meg újra felbukkanó tévhitet szeretnék eloszlatni, miszerint a kenyérsütő gép „zabálja az áramot”. A gép teljesítménye (ti., hogy hány wattos) nem utal közvetlen módon a fogyasztására, ugyanis lényegében csak a sütéshez használ áramot. A helyi áramszolgáltatótól ingyenesen kölcsönözhető fogyasztásmérő készülékkel mértem le a saját gépem (Hausmeister HM 1000) fogyasztását, ami az alapprogramon összesen 0,406 kWh, ebből a sütésig mindössze 0,062 kWh. Más fórumokban közzétett adatok alapján átlagosan 0,25-0,5 kWh fogyasztással számolhatunk, ami a jelenlegi áramdíjakat figyelembe véve kb. 17 Ft per kenyér.

A gép kiválasztásakor felmerülő leggyakoribb kérdés a márka: ilyen téren nincs nagy különbség a gépek között, a hangzatos nevek ellenére a tízezer forint alatti kategória szinte minden gépét Kínában vagy Koreában, esetleg Kelet-Európában vagy Törökországban gyártják. Ezt az is mutatja, hogy bizonyos gépek egymás „klónjai”, a sütőedényeik egymással szabadon cserélhetőek, legfeljebb a programjaik térnek el valamelyest. A Panasonic külön kategória: ilyet az vásároljon, akinek 1) sok pénze van (kb. 40e Ft) 2) csak gépi kenyeret szeretne enni, ui. a sütőben sütéshez keményebb tésztát kell dagasztani, és ebben a gépben külön védelem van, ami ezt meggátolja.

Másodszor, lényeges a család kenyérfogyasztása. Kevés vagy átlagos mennyiségű kenyeret fogyasztók (két-három fős, normál étkű családok) egylapátos gépet vegyenek. Ezek hivatalosan max. 65 dkg lisztből sütnek max. 1 kilós kenyeret, de ez csak a tömörebb kenyerekre áll, fehér kenyér esetén kb. 50 dkg lisztből készült kenyér már megtölti az üstöt. Az egylapátos gépekben sült kenyér alakja duci téglatest (ún. „álló kenyér”), ez meglehetősen nagy szeleteket jelent. Kalács max. 50 dkg lisztből készülhet bennük. 

A két dagasztólapátosok nagyobb (tömörebb kenyérnél akár 1300 g) kenyér sütésére alkalmasak, és fekvő kenyeret sütnek, vagyis ezekben a szeletek formája a hagyományosabb mérethez közelít. Fontos viszont, hogy van egy minimum lisztmennyiség, aminél kevesebbel technikai okok miatt nem tud dolgozni a gép, ez egylapátosnál kb. 30 dkg, kétlapátosnál kb. 40 dkg. Többen felvetették, hogy elméletileg a nagyobb térfogatú gépeknél a két tengely miatt statisztikailag nagyobb az esélye a mechanikai vagy a tömítési hibának, de erre konkrét bizonyítékot nem találtam, csak az Alaska BM 2000 tűnt típushibásnak ilyen téren. (A probléma jelentősége: ha a gép az üst és a tengely csatlakozásánál ereszteni kezd, használhatatlanná válik, és az üst pótlása min. 4-5000 Ft. Sőt, az üstcserével az új tengely miatt gyakran együtt jár a lapát cseréje is, ami még 2-3000 Ft –  ez összességében már egy új – garanciális! – gép ára.)

Harmadszor, tanulmányozzuk a programtáblát, ami ehhez hasonlóan fest:

http://www.kenyersutes.hu/a_jo_kenyer_titka_2_tablazatok_be.php

Ha a géphez nem adnak, nézzünk utána a neten, de ha egyáltalán nincs, lehetőleg ne vegyük meg, csak megnehezítjük a saját dolgunkat. Az ideális gép normál programon kb. 15-20 percet dagaszt, 15-20 percet keleszt, ismét 15-20 percet dagaszt, majd keleszt és kb. egy órát süt. A második kelesztés közben egyszer vagy többször „ejti” (simítja) a tésztát (ezt a programtáblában néhány másodperces dagasztásként tüntetik fel). Jó, ha csak egyetlen ilyen ejtés van, és a gép az után még legalább 60-80 percen át keleszt. Ehhez az ideális programlefutáshoz lehet viszonyítani. Több gépen az alapprogramban csak egy dagasztás szerepel, ilyet lehetőleg ne vegyünk. Ha mégis ilyet kapunk, a programok közötti átkapcsolgatásokkal megoldható a kétszeri dagasztás, de ezzel elveszik az automatizálás lehetősége.

A teljes kiőrlésű („búzakenyér”) programon valamivel hosszabb dagasztás és jóval hosszabb kelesztés (min. 90 perc) szükséges, és van, aki szerint az első dagasztás előtt az előmelegítés sem árt (ez a hozzávalók felmelegítésével vagy a csak sütés program néhány perces bekapcsolásával kiküszöbölhető). A külön csak sütés programra az esetleges továbbsütéshez is szükségünk lesz, vagy hogy ha idő előtt a duplájára kel a tészta, korábban elindíthassuk a sütést, nehogy túlkeljen a művünk (kalácsnál kifejezetten előnyös). A leghasznosabb szerintem a csak dagasztás-kelesztés program (Teig, dough néven is fut), ezzel bármilyen kelt tésztának valót kidagaszthatunk kb. 1 forintnak megfelelő áramért cserébe. A többi program nekem jobbára haszontalan. A franciakenyér program nagyon vastag és kemény héjat ad. A lekvárfőzés csak a tűzhelyet meg a fazekat helyettesíti, és nagyon kis mennyiséget lehet vele elkészíteni. A sütőporos sütemények programot még soha nem használtam, hisz robotgéppel sokkal habosabbra keverhetem a tojást, a gépi gyümölcskenyerek pedig – már amit eddig láttam – túlságosan vastag héjúra és tömörre sikeredtek az én ízlésemnek. A kalácsprogram („édeskenyér” és egyéb fantázianevek) az enyémben használhatatlan, mert túl hosszú (a gépi kalácssütés ezért nálam két program kombinációjával zajlik, l. a gépleírásoknál). A gyorsprogramok csak nagyon speciális (emelt élesztőadagú, aránylag sok folyadékot tartalmazó) receptekkel működnek, és szerintem értelmetlenek, hisz a kelt tészta türelmi kérdés, de van, akinek bevált és használja.

Ha nincs programtábla vagy használati utasítás, nem kell elkeseredni: minden gép a fent leírt elven működik. Fogjunk egy stoppert, mérjük le a normál program egyes szakaszait, hogy tudjuk, mikor tegyük bele a kevés vízben elkevert kakaóport a csíkos kalácshoz, mikor nyúlhatunk még a tésztához, vagy meddig nyitogathatjuk a gép tetejét (a második dagasztás végéig) stb.

Egyéb szempontok: az üst és a lapát tapadásmentes bevonatának vastagsága és strapabírósága; esetleges típushibák (ezeknek a Rövid ismertetők -ben olvashatunk utána, ilyen lehet pl., ha a gép nem süti elég barnára a kenyér tetejét, mert pl. túl nagy a kémlelőablak); zajszint (hangos csipogás, aminek pl. időzített – akár éjszakai – sütésnél van jelentősége).

Kezdetnek a fentiek miatt talán érdemesebb 10e Ft alatti kenyérsütő gépet vásárolni (kétlapátos is létezik ennyiért). Személy szerint a METRO Áruházat ajánlom a cseregarancia és a korrektség miatt, de máshol is remek akciók vannak időről időre. Van, ahol háromnapos cseregarancia van, ami annyit tesz, hogy három napig nyúzni kell a gépet, és sütni vele folyamatosan, hogy kiderüljön, ha esetleg nem bírja a strapát, vagy nem jók a programjai, és akkor még mindig visszavihetjük. A gépekre a Moulinex kivételével általában csak egy év garanciát adnak, ezért, ha bajt szimatolunk (nyekereg, csörömpöl, kopik a teflon), még időben forduljunk az eladó üzlethez vagy a márkaszervizhez.

Ha a fentieket bárki ki szeretné egészíteni, csak bátran! Több szem többet lát.