Kedveském! Tudod, mennyi kenyerem végezte a kukában, mire ide eljutottam??? Ezt csak a képtáramban tudnád ellenőrizni, meg Margitka tudna mesélni róla. Immár 2 év áll mögöttem itt, mire sikerült a koszon kívül mást is magamra szednem! Nekem viszont fényképészeti diplomám nem lesz soha, a költészetiről már nem is beszélek!
Jé Bau! Hogy Te mi mindent tudsz! Gratula Vogii! Nagyon szépek lettek a szalagosfánkjaid, és szép a kenyered is! Fánkot még nem sütöttem soha, de egyszer úgyis ki fogom próbálni!
Zsoka! Örülök,hogy tetszik az etető és a madarak! Az Obiban lehet venni! Ennek az az előnye,hogy a nagytestű madarak,mint pl. a galambok nem tudnak leszállni rá,mert nincs külön ülőrúd. A kicsi madarak így zavartalanul ehetnak,mert ők át tudnak ugrani. Azt ugye tudod,hogy a galambokat nem szabad etetni,mert fertőzést hordanak széjjel? A varjú is nagytestű és ide nem fér be,meg sem próbálja.
Vogi! igen csak guszta az a fánkica!
Szokimoki! Azt hiszem,hogy a "bármitben" megtalálod a krémes recit,csak már kicsit vissza kell lapozni!
Nelly! A kenyered csodálatos, irigylésre méltó. Gratulálok, hogy ilyen ügyi vagy.
Bau! Nagyon aranyosak a madárkák. Még ilyen klassz madáretetőt nem láttam, talán házilag készült? Én is akartam venni, de egyik sem tetszett igazán. Kb. 4 éve etetem a madarakat, de a varjúk réme lettem. Volt, hogy 36 varjú volt a kertbe. Mindig elhessegetem őket, mert a cinkéknek és egyéb apró testű madarak elől elveszik az élelmet. Tettem ki 3 golyót, abból 2-öt elcsórtak, maradt 1. Nem tudom mivel rijjogatták el a kis madarakat, mert mostanában nem látom őket, pedig nagyon jöttek a napraforgómagra. Voltak gerlék is, azok is ilyen szemtelenek voltak, de szokott igazi gerle is lenni, aminek kék csík van a szárnytollában. Úgyhogy lesni fogom őket. Nem bánom, ha ők is eszik a magokat, de a kicsiket is hagyják érvényesülni.
Hát lányok a mai napom füstbement terv lett. Ugyanis kellett mennem segíteni a férjemnek a kacatokat pakolni a garázsban. Nem hiszem el, hogy mindig közbe jön valami. A tegnap sütött kenyérkéből már csak egy tisztességes sercli van. Holnap sütök újat, miután hazajöttünk a ruhavásárlásból, mert Andinak szombaton lesz a szalagavatója és arra kell valami nadrágkosztüm. Csak bajban vagyok, mert most tényleg tél van, májusban egy vastagabb cuccban meg fog sülni. Remélem a szalagavató előtt át lehet öltözni, mert vékony cipőt sem vehet fel, csizmába meg nagyon ronda lenne, nem illene össze a rucival.
Sikerült megkönnyeztetnetek, mert olyan sok szép dolgot írtatok, nagyon meghatódtam.
Nem tom miért, de újabban a családomnak csípi a szemét, ha beülök a számítógépbe, a visszaolvasás is elég időigényes, mire tudnék váltani veletek egy pár szót már mennem kell, mert mindegyiknek akkor jut eszébe, hogy Ő is bele akar ülni. A fényképeket gyüjtöm a gépben, de mivel nem vagyok itt állandóan, át kell rágnom magam rajta, hogy mit hogyan és miért. Tegnap is a szilveszteri képeslappal nem boldogultam. Jegyzeteltem, hogy mit hogyan kell csinálni, de igazán még kipróbálni nem tudtam.
Már el akartam mesélni egy párszor, de mindig elfelejtettem, hogy micsoda kellemes meglepetés ért még karácsony előtt. Csak hát azóta annyi minden történt, hogy kiment a fejemből. Szóval annó középiskolás koromban leveleztem egy moszkvai kislánnyal ( orosz-latin tagozatra jártam), és később mikor férjhez ment, elmentek Csernobilba dolgozni. Ő asszisztens volt, a férje fizikus. Nekem semmit nem mondott az a település addig, míg 86-ban meg nem történt az a szörnyű baleset. Még előtte találkoztunk velük kinn a Szovjetúnióban, és nagyon örültünk egymásnak. Szerencsére a férjem is jól beszélt oroszul, ő fél évig dolgozott kinn. Így aztán nem volt gond az orosz nyelvvel. Aztán megtörtént náluk a baj, és elköltöztették őket Kijevbe. Még kaptam egy darabig tőlük levelet, akkor még jól voltak, de később már nem is írtak, és bizony sokszor gondoltam rájuk fájó szívvel, hogy vajon mi történhetett velük. Még a legrosszabbra is gondoltam, mert nem tudtam, hogy épp a baleset időpontjában dolgoztak-e. Ezek után anyukám szólt egy hete, hogy kaptam egy levelet, de nem tudja kitől, mert cirill betűkkel van írva. Imádkoztam a jó Istenhez, hogy Ludmilla legyen a levélíró, és sírtam örömömben, amikor láttam, hogy ő az. Egy újévi üdvözlő lapot küldött, amit kisebb nagyobb gondokkal el tudtam olvasni. Sajnos, sokat felejtettem oroszul, pedig nagyon szerettem ezt a nyelvet. Közben Ljusza megírta az "elektronikus levélcímét" is, hát törtem a kobakom rendesen, hogy most mi lesz. A fiam viszont megoldotta a gondom. Beállította gépemen az orosz nyelvet. Már csak nekem kell feleleveníteni az elfelejtett mondatokat, szavakat, és tudok újra beszélni vele, velük. Nagyon kíváncsi vagyok, mi is történt azóta velük. Azt láttam, hogy azóta is Kijevben élnek, ugye ez mostmár Ukrajna. Hát ennyit röviden az én kis-nagy meglepimről!.
Találtam egy idézetet, ami szerintem nagyon ide, miránk illik. Ezzel kívánok mégegyszer nagyon boldog új esztendőt minden kedves péktársamnak, és köszönöm, hogy közétek tartozhatok!
Itt állunk az Újesztendő piros hajnalánál.
Vajon együtt leszünk-e, majd az alkonyatnál?
Ez Újévben merre vezet életünknek útja?
Tövisek vagy virágok közt csak az Isten tudja.
Ő vezessen igaz úton minden egyes léptet, Őrizze meg viharoktól e boldog piciny fészket.
Adjon Isten mindnyájunknak víg kacagást, csengőt!
Adjon Isten mindnyájunknak Boldog Újesztendőt!
Karácsonyra elkészítettem a zserbógombócot, a mézespuszedlit és a sajtos rudat. Minden nagyon fincsi lett, nem maradt semmiből sem. Köszönöm a recepteket!
Andrej, akkor jöhetsz hozzánk, van még mit kínálni, pedig már a vendégeknek is csomagoltam.
Dani nagyon élvezi a havat, főként szánkózni szeret, van aki húzza a hátsóját. Nagyanyja mondta neki, hogy sétáljon is egy kicsit, de ő rázta a fejét, hogy nem.
Kedves Látogatók! Sajnálattal arra jutottam, hogy átállítottam a társalgót, így most csak regisztrációval és belépve lehet ide is írni. Üdv, Margit
Hangulatjelek
A linkek új ablakban nyílnak. A kívánt vigyorik jobb klikkel másolhatók a hozzászólásba. Aki nem Internet Explorert használ, a bal oldali menüben találja a súgót.
Margit: [email protected]
Egyéb elfoglaltságaim miatt átmenetileg nem tudok a levelezésemre kellő időt fordítani. A problémákat, kérdéseket inkább a fórumban kérem feltenni, ahol többen is segítséget tudnak nyújtani, mert nem ígérem, hogy belátható időn belül válaszolni tudok az e-mail-ekre. Elnézést: Margit