A sütőtök ŐSHAZÁJA DÉL- ÉS KÖZÉP-AMERIKA . Állítólag a texasi és a mexikói indiánok termesztették ültetvényeiken. Hazánkban is nagyon régen termelik, mindig jól megfért a kukoricásban.

Mivel jól eltartható, és ha megcsípte a dér, különösen édes, zamatos ízű lesz, egész télen kedvelt csemegének számított a legszegényebb családoknál is. Nemcsak a kemencében frissen sütött tök - amelynek kellemes illata semmihez sem hasonlítható - szolgált eledelül, hanem a pirított tökmag fogyasztása is jellemző szerepet játszott néptáplálkozásunkban. Erre a célra takarmánytökből és a magra termesztett spárgatökből nyerték a magot. A népi gyógyászat is felismerte a sütőtök és a tökmag jelentőségét. Számos betegség - főleg vese-, máj-, köszvény- és bélbetegségek - esetén ajánlották a sütőtököt, de elsősorban a magjának tulajdonítottak különleges gyógyító hatást. Egyes helyeken hashajtóként és béltisztítóként rágcsálták, máshol féregűzőnek tartották. Valószínűleg magas zsír- és élelmirost-tartalmának köszönhetően. A sütőtök táplálkozás-élettani értékei ma sem vitathatók. A húsa - mint azt sárga színe is mutatja - igen gazdag karotinoidokban, C- és B-vitaminokban. Összehasonlítva a spárgatök és a sütőtök jellemző biológiai értékeit, jól látható a különbség.  A tökmag helye az étrendben A tökmag különösen tápláló kiegészítője lehet - a diófélékhez és más olajos magvakhoz hasonlóan - ételeinknek. Levesekbe betétként, saláták hintéseként használhatjuk fel. Megszórhatjuk vele a sós és édes sütemények tetejét, része lehet a müzliknek, gyümölcskészítményeknek, de önállóan is fogyasztható. A kereskedelemben ma már tisztított, csomagolt formában kapható a tökmag, ez az ún. olajtök magja, amelyben - nemesítés eredményeként héj nélküli mag található. A tökmagból értékes összetételű salátaolajat is sajtolnak.   Spárgatök Sütőtök Energia (KJ/kcal) 130/31 336/80 Fehérje (g) 1,1 1,5 Zsír (g) 0,1 0,6 Szénhidrát (g) 6,1 16,5 Karotin (mg) 0,3 4,0 B1 (žg) 50,0 50,0 B2 (žg) 50,0 100,0 C-vitamin (mg) 8,0 25,0